2018. már 19.

Megint nem jutottam semmire...

írta: Viktória Horváthné Bencsics
Megint nem jutottam semmire...

Nincs kedvem semmihez. De muszáj megcsinálnom. Vagy mégsem??...

Voltatok már úgy, hogy szó szerint csak vegetáltatok, mert annyira nem volt kedvetek semmihez? Vagy mikor utána jött egy vagy két nap, és az helyrerakott mindent? Mitől függ és ki hogy éli meg ezeket a napokat?

Az elmúlt jó pár napban szó szerint csak a legszükségesebbekhez volt energiám. Hogy miért? Magam sem tudom. Lehet, hogy egyszerűen csak volt egy hullámvölgy az energiaszintemben, ami szerintem természetes, éppen csak én nem viselem jól. Annyi mindent terveztem az elmúlt hétre, nagyjából semmi nem valósult meg belőle. A hét elején még éreztem némi lelkiismeret-furdalást emiatt, de a hét közepén ez kezdett megszűnni, a hét végére meg már nem érdekelt. Biztos sokan éreztetek már hasonlót.

Kell, hogy ilyenkor lelkiismeret-furdalást érezzünk? Kinek akarunk megfelelni? Magunknak vagy másoknak? "Már megint elmaradt - Megint elment a nap és nem jutottam semmire. - Na majd holnap valahogy megcsinálom. - Nem tudom, mások hogy csinálják." - hangoznak el hangosan, vagy magunkban az ilyen és ehhez hasonló mondatok. Nincs időnk nagyon beszélgetni sem. "Mennem kell, el vagyok maradva... - Alig fejeztem be, kezdhetem előről...".

Magunkat gyötörjük. De miért? Hányszor halt éhen a család amiatt, hogy nincsenek lemosva az ablakpárkányok, vagy mert mondjuk el vagyunk maradva a törölgetéssel? Miért érezzük mégis sokszor semminek magunkat? Még ha vendégeket várnánk nap, mint nap, érthető lenne. De nem. Az esetek túlnyomó részében csak a szűk család az, aki látja a lakást belülről. Miért érezzük fontosabbnak, hogy csillogjon-villogjon minden, minthogy saját magunkra fordítsunk akár csak egy órát? Egy órát, amitől feltöltődünk és sokkal energikusabbnak érezzük magunkat?

"Ha a királynő boldog, a királyságban is boldogság van" - szokták mondani. Azért ezen érdemes elgondolkodni. Ha nem vagyunk jól, vagy csak szimplán lemerültünk kicsit, miért nem foglalkozunk ezzel? Lehetne ez a legfontosabb. Elég lehet hozzá egy fél órás séta a napsütésben, egy fél órás / egyórás olvasás, bármi, amihez nekünk van kedvünk, és mindjárt jobban érezzük magunkat. Ehelyett mit csinálunk a legtöbben? Erőltetjük a házimunkát, vagy épp a ház körüli munkákat, nehogy megszóljon valaki.

Az elmúlt jó egy hét után a tegnapi napsütés visszahozta az életkedvemet, ma pedig többre jutottam, mint amit eredetileg elterveztem.

Biztos lesznek még hullámvölgyek, mindig mindenkinek van, viszont végre lemostam a karácsonyi ablakdíszítéseket. ;)

Szólj hozzá

személyes vélemény nincskedvemsemmihez nemjutottamsemmire